Zsoltárok 37. rész

 
Zsolt 37:1 Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
Zsolt 37:2 Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Zsolt 37:3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
Zsolt 37:4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
Zsolt 37:5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
Zsolt 37:6 Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
Zsolt 37:7 Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, [se] arra, a ki álnok tanácsokat követ.
Zsolt 37:8 Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
Zsolt 37:9 Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
Zsolt 37:10 Egy kevés [idő] még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
Zsolt 37:11 A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
Zsolt 37:12 Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
Zsolt 37:13 Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
Zsolt 37:14 Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, [és] leöljék az igazán élőket;
Zsolt 37:15 [De] fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
Zsolt 37:16 Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
Zsolt 37:17 Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
Zsolt 37:18 Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
Zsolt 37:19 Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
Zsolt 37:20 De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
Zsolt 37:21 Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
Zsolt 37:22 Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
Zsolt 37:23 Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
Zsolt 37:24 Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
Zsolt 37:25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
Zsolt 37:26 Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
Zsolt 37:27 Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
Zsolt 37:28 Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
Zsolt 37:29 Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
Zsolt 37:30 Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
Zsolt 37:31 Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
Zsolt 37:32 Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
Zsolt 37:33 De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
Zsolt 37:34 Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
Zsolt 37:35 Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
Zsolt 37:36 De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
Zsolt 37:37 Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
Zsolt 37:38 De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
Zsolt 37:39 Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
Zsolt 37:40 Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.