- 0735 500 001
- info@kramaba.ro | kramaba2015@gmail.com
Kraszna (románul: Crasna; németül: Krassmarkt) település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja. Az egykori, 1876-ban megszűnt Kraszna vármegye névadója és székhelye. Ma községközpont, Máron, Ráton és Krasznahosszúaszó tartozik hozzá.
Kraszna egyik legszebb fekvésű, dicső történelmi múltat idéző, urbanizálódó nagyközsége Szilágy megyének. Területén, az ősi Krasznavár körül létesült a Szent István-i magyar állam egyik legkorábbi alapítású megyéje, Kraszna vármegye. Kraszna folyó, Krasznavár, Kraszna község, Kraszna vidéke mind olyan földrajzi fogalmak, amelyek az itt átfolyó Kraszna vizével kapcsolatosak.
A mintegy 6850 hold területen fekvő nagyközséget keleten és nyugaton egy 300-350 méter átlagmagasságú dombsor szegélyezi. Ennek részei: Egyházfele, Bakócsere, Tippan, Kistalló, Sűrű, Rózsás, Csere, Mái, Észak- és Dél-Szóvárkó, Csutkos, Csonkás, Mocsár-hegy, Nósza-hegy, Kis- és Nagy-hegy. Erdőkoszorúzta szántókkal, legelőkkel, szőlőskertekkel borított dombok ezek. A falu határában ömlik a Krasznába a Ráton felől érkező Martóca, valamint a Ludván-, Oláh- és a Bükk-patak.
A Váradi Regestrumban mint Karaszna megye szerepel 1213-ban. 1249-ben, mint Kraszna megyében fekvő településeket, említik Zoványt, Nagyfalut és Valkót. Az 1257. évi határleírásban Somlyó mint Kraszna megyei helység fordul elő. Ugyanebben a határleírásban említik a Kraszna folyót és Krasznavárt. A 14. század közepe tájától szinte mindvégig Karasznaként fordul elő a különböző forrásokban.
Írásos anyagok bizonyítják a megye tatárjárás előtti szervezetének teljességét. A vármegye ispánnal, udvarbíróval, hadnaggyal, várnaggyal, billogossal, várjobbágyokkal, száznagyokkal és várnépekkel rendelkezett. A vármegye élén az ispán (várispán, comes) állt. A várispánság a kora Árpád-kori magyar állam egyik legjelentősebb intézménye, gazdasági, igazgatási, katonai és bíráskodási szervezetének gerince.
Kraszna mezővárosi rangot 1450-1470 között kaphatott, vásárai is ettől az időtől kezdve ismeretesek. Főleg állatvásárai voltak jelentősek.
Krasznát az 1660-1690 közötti török-tatár dúlás teljesen megsemmisítette. Erről egy bécsi levéltárban őrzött feljegyzés tesz említést (Gemeinsames Finanz-archiv, Fasciculus Siebenburger 1705-1709). A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkelés idején, melyben számos krasznai kisnemes is részt vett, lakossága erősen megcsappant, a korábbi népes mezővárosban 1720-ban 432 lélek élt, 1725-ben viszont már elérte a 600 főt.
A múlt század folyamán és a jelen század első felében Kraszna jelentős kézműiparral rendelkező települése volt a Szilágyságnak. 1849-ben említés történik, hogy Kraszna mintegy 800 lakosa „kézműipar után él”. Főleg miután a zilahi céhek felbomlottak került sok iparos Zilahról Krasznára (szabó, gubás, lakatos, fazekas, csizmadia, tímár, szűcs). Valóságos iparos dinasztiák alakultak ki a községben. Az iparosok letelepedését elősegítette az a tény is, hogy a helység Kraszna vidékének legfontosabb vásároshelye volt.
Az 1876. évi országos közigazgatási átszervezés során Kraszna vármegye, közel 700 éves fennállása után megszűnik. Erdély nyugati határvonalán Kővár, a szomszédos Doboka, Belső-Szolnok, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyékből két új, Szilágy és Szolnok-Doboka vármegye jön létre. A megyéket, így Szilágyot is, járásokra osztották fel.
A megye területén hat járást (Tasnádi, Szilágysomlyói, Szilágycsehi, Zilahi, Zsibói és a Krasznai) alakítanak ki és két rendezett tanácsú várost (Zilah és Szilágysomlyó). Kraszna az azonos nevű járásnak lesz a székhelye főszolgabírói hivatallal. Vásároshelyként jelentősége ugyan továbbra is megmarad, de nagyközséggé degradálódik.
Az első magyarországi népszámláláskor (1784-1787) Kraszna lakosságának száma 1534 fő volt. Ekkor Kraszna vármegye legnépesebb települése Nagyfaluval együtt. 125 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy népessége megduplázódjék.
Településünkön rövid ideig botanikus kert is létezett ifj. Cserey Farkas jóvoltából. [Forrás]
A közeli városok (Zilah, Szilágysomlyó) munkahelykínálata és termékértékesítési lehetőségei jobb és biztosabb megélhetést jelentett a krasznaiak számára, ezért nem volt olyan nagyméretű az elvándorlás, mint a Szilágyság más falvaiban. Az elöregedés folyamata sem olyan kihangsúlyozott, mint másutt.
A környék vásáros helyei (Bánffyhunyad, Feketetó), valamint a közelében fekvő Zilah kézműves iparával nagy mértékben hatott Kraszna népi műveltségére, főleg annak népviseletére, melyben kalotaszegi elemeket, motívumokat is felismerünk. A krasznaiak egykor a debreceni vásárokra is eljártak, talán innen került a férfiak ruhatárába a széles karimájú kalap, Zilahról a guba, a feketetói vásárról pedig a daróc. Később a helybeli kismesterek próbálták kielégíteni az egyre jobban növekvő igényeket.
https://web.archive.org/web/20161108154032/http://szilagysag.eloerdely.ro/telepulesek/kraszna
hu.wikipedia.org/wiki/Kraszna_vármegye
civilterkep.ro/category/szilagy/
ro.wikipedia.org/wiki/Crasna,_Sălaj
http://civilterkep.ro/kraszna/
https://silvafun.ro/csereyfarkas/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cserey_Farkas_(1773–1842)
Énekek és zenék – KraMaBaGy
Keresztény énekek és zenék – Krasznai Magyar Baptista Gyülekezet