Zsoltárok 129. rész

 
Zsolt 129:1 Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
Zsolt 129:2 Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Zsolt 129:3 Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Zsolt 129:4 Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Zsolt 129:5 Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Zsolt 129:6 Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Zsolt 129:7 A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Zsolt 129:8 Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!