Zsoltárok 33. rész

 
Zsolt 33:1 Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret.

Zsolt 33:2 Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.

Zsolt 33:3 Énekeljetek néki új éneket, lantoljatok lelkesen, harsogón.

Zsolt 33:4 Mert az Úr szava igaz, és minden cselekedete hűséges.

Zsolt 33:5 Szereti az igazságot és törvényt; az Úr kegyelmével telve a föld.

Zsolt 33:6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregök.

Zsolt 33:7 Összegyűjti a tenger vizeit, mintegy tömlőbe; tárházakba rakja a hullámokat.

Zsolt 33:8 Féljen az Úrtól mind az egész föld, rettegjen tőle minden földi lakó.

Zsolt 33:9 Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott.

Zsolt 33:10 Az Úr elforgatja a nemzetek tanácsát, meghiúsítja a népek gondolatait.

Zsolt 33:11 Az Úr tanácsa megáll mindörökké, szívének gondolatai nemzedékről-nemzedékre.

Zsolt 33:12 Boldog nép az, a melynek Istene az Úr, az a nép, a melyet örökségül választott magának.

Zsolt 33:13 Az égből letekint az Úr, látja az emberek minden fiát.

Zsolt 33:14 Székhelyéről lenéz a föld minden lakosára.

Zsolt 33:15 Ő alkotta mindnyájok szivét, [és] jól tudja minden tettöket.

Zsolt 33:16 Nem szabadul meg a király nagy sereggel; a hős sem menekül meg nagy erejével;

Zsolt 33:17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg.

Zsolt 33:18 Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat,

Zsolt 33:19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben [is] eltartsa őket.

Zsolt 33:20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.

Zsolt 33:21 Csak ő benne vigad a mi szívünk, csak az ő szent nevében bízunk!

Zsolt 33:22 Legyen, Uram, a te kegyelmed rajtunk, a miképen bíztunk te benned.