Lukács 23. rész

« 22. rész24. rész »

 
Lk 23:1 És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.
Lk 23:2 És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.
Lk 23:3 Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!
Lk 23:4 Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.
Lk 23:5 De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.
Lk 23:6 Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?
Lk 23:7 És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.
Lk 23:8 Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.
Lk 23:9 Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.
Lk 23:10 [Ott] állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.
Lk 23:11 Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.
Lk 23:12 És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.
Lk 23:13 Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,
Lk 23:14 Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:
Lk 23:15 De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.
Lk 23:16 Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.
Lk 23:17 Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy [foglyot.]
Lk 23:18 De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
Lk 23:19 Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
Lk 23:20 Pilátus azért ismét felszólala, el akarván bocsátani Jézust;
Lk 23:21 De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!
Lk 23:22 Ő pedig harmadszor [is] monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!
Lk 23:23 Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.
Lk 23:24 És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.
Lk 23:25 És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.
Lk 23:26 Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.
Lk 23:27 Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.
Lk 23:28 Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.
Lk 23:29 Mert ímé jőnek napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!
Lk 23:30 Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!
Lk 23:31 Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz [fán?]
Lk 23:32 Vivének pedig két másikat is, [két] gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.
Lk 23:33 Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya [helyének] mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.
Lk 23:34 Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.
Lk 23:35 És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.
Lk 23:36 Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.
Lk 23:37 És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!
Lk 23:38 Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
Lk 23:39 A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!
Lk 23:40 Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!
Lk 23:41 És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.
Lk 23:42 És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!
Lk 23:43 És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.
Lk 23:44 Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.
Lk 23:45 És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.
Lk 23:46 És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe [teszem le] az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.
Lk 23:47 Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.
Lk 23:48 És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.
Lk 23:49 Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.
Lk 23:50 És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
Lk 23:51 Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;
Lk 23:52 Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.
Lk 23:53 És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.
Lk 23:54 És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.
Lk 23:55 Az [őt] követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.
Lk 23:56 Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.
Lk 23:57 És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

 

« 22. rész24. rész »




 

« 22. rész24. rész »