Zsoltárok 90. rész

Zsolt 90:1 Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!

Zsolt 90:2 Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.

Zsolt 90:3 Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!

Zsolt 90:4 Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel.

Zsolt 90:5 Elragadod őket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fű, a mely reggel sarjad;

Zsolt 90:6 Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad.

Zsolt 90:7 Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!

Zsolt 90:8 Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé.

Zsolt 90:9 Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.

Zsolt 90:10 A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.

Zsolt 90:11 Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

Zsolt 90:12 Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.

Zsolt 90:13 Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.

Zsolt 90:14 Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben.

Zsolt 90:15 Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.

Zsolt 90:16 Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain.

Zsolt 90:17 És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!