•   0735 500 001
  •   info@kramaba.ro | kramaba2015@gmail.com

Zsoltárok 77. rész

« 76. rész 78. rész »

 
Zsolt 77:1 Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár.
Zsolt 77:2 Szavamat Istenhez [emelem] és kiáltok; szavamat Istenhez [emelem], hogy figyelmezzen reám.
Zsolt 77:3 Nyomorúságom idején az Urat keresem; kezem feltartom éjjel szünetlenül; lelkem nem akar vigasztalást bevenni.
Zsolt 77:4 Istenről emlékezem és sóhajtok; róla gondolkodom, de elepedt az én lelkem. Szela.
Zsolt 77:5 Szemeimet ébren tartod; hánykolódom, de nem szólhatok.
Zsolt 77:6 Elmélkedem a régi napokról, a hajdankor éveiről.
Zsolt 77:7 Megemlékezem éjjel az én énekeimről; szívemben elgondolkodom és azt kutatja lelkem:
Zsolt 77:8 Avagy mindörökké elvet-é az Úr? és nem lesz-é többé jóakaró?
Zsolt 77:9 Avagy végképen elfogyott-é az ő kegyelme? vagy megszűnik-é igérete nemzedékről nemzedékre?
Zsolt 77:10 Avagy elfelejtkezett-é könyörülni Isten? avagy elzárta-é haragjában az ő irgalmát? Szela.
Zsolt 77:11 És mondám: Ez az én betegségem, hogy a Fölségesnek jobbja megváltozott.
Zsolt 77:12 Megemlékezem az Úrnak cselekedeteiről, sőt megemlékezem hajdani csodáidról;
Zsolt 77:13 És elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom.
Zsolt 77:14 Oh Isten, a te utad szentséges; kicsoda olyan nagy Isten, mint az Isten?
Zsolt 77:15 Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.
Zsolt 77:16 Megváltottad népedet karoddal a Jákób és a József fiait. Szela.
Zsolt 77:17 Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlének; a mélységek is megrázkódának.
Zsolt 77:18 A felhők vizet ömlesztének; megzendülének a fellegek, és a te nyílaid széllyel futkostanak.
Zsolt 77:19 Mennydörgésed zúgott a forgószélben; villámlásaid megvilágosították a mindenséget; megrázkódott és megindult a föld.
Zsolt 77:20 Utad a tengeren volt és ösvényed a nagy vizeken; és nyomaid nem látszottak meg.
Zsolt 77:21 Vezetted mint nyájat, a te népedet, Mózesnek és Áronnak kezével.

 

« 76. rész 78. rész »