•   0735 500 001
  •   info@kramaba.ro kramaba2015@gmail.com

Zsoltárok 73. rész

« 72. rész 74. rész »

Zsolt 73:1 Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.

Zsolt 73:2 De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

Zsolt 73:3 Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.

Zsolt 73:4 Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.

Zsolt 73:5 A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.

Zsolt 73:6 Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.

Zsolt 73:7 A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.

Zsolt 73:8 Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.

Zsolt 73:9 Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.

Zsolt 73:10 Azért fordul az ő népe ide, hogy tele [pohár] vizet szürcsölnek;

Zsolt 73:11 És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?

Zsolt 73:12 Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!

Zsolt 73:13 Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;

Zsolt 73:14 Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!

Zsolt 73:15 Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.

Zsolt 73:16 Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.

Zsolt 73:17 Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.

Zsolt 73:18 Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.

Zsolt 73:19 Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.

Zsolt 73:20 Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.

Zsolt 73:21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:

Zsolt 73:22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.

Zsolt 73:23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.

Zsolt 73:24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.

Zsolt 73:25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!

Zsolt 73:26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!

Zsolt 73:27 Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.

Zsolt 73:28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

« 72. rész 74. rész »

« 72. rész 74. rész »