Zsoltárok 72. rész

 
Zsolt 72:1 Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának.
Zsolt 72:2 Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.
Zsolt 72:3 Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.
Zsolt 72:4 Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót.
Zsolt 72:5 Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre.
Zsolt 72:6 Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.
Zsolt 72:7 Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.
Zsolt 72:8 És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.
Zsolt 72:9 Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.
Zsolt 72:10 Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.
Zsolt 72:11 Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.
Zsolt 72:12 Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője.
Zsolt 72:13 Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja;
Zsolt 72:14 Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében.
Zsolt 72:15 És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon.
Zsolt 72:16 Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.
Zsolt 72:17 Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják őt.
Zsolt 72:18 Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!
Zsolt 72:19 Áldott legyen az ő dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld. Ámen! Ámen!
Zsolt 72:20 Itt végződnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.