Zsoltárok 30. rész

 
Zsolt 30:1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.
Zsolt 30:2 Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
Zsolt 30:3 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem!
Zsolt 30:4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.
Zsolt 30:5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Zsolt 30:6 Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm.
Zsolt 30:7 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.
Zsolt 30:8 Uram, jókedvedből erősséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam.
Zsolt 30:9 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök!
Zsolt 30:10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat?
Zsolt 30:11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem!
Zsolt 30:12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel.
Zsolt 30:13 Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felőled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsőítlek téged.