Zsoltárok 110. rész

Zsolt 110:1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

Zsolt 110:2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, [mondván:] Uralkodjál ellenségeid között!

Zsolt 110:3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Zsolt 110:4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

Zsolt 110:5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

Zsolt 110:6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

Zsolt 110:7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.