Zsoltárok 107. rész

Zsolt 107:1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.

Zsolt 107:2 [Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

Zsolt 107:3 És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.

Zsolt 107:4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.

Zsolt 107:5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.

Zsolt 107:6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.

Zsolt 107:7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.

Zsolt 107:8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,

Zsolt 107:9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!

Zsolt 107:10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;

Zsolt 107:11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;

Zsolt 107:12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.

Zsolt 107:13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.

Zsolt 107:14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.

Zsolt 107:15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,

Zsolt 107:16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!

Zsolt 107:17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.

Zsolt 107:18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.

Zsolt 107:19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.

Zsolt 107:20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.

Zsolt 107:21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,

Zsolt 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!

Zsolt 107:23 A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,

Zsolt 107:24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.

Zsolt 107:25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.

Zsolt 107:26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.

Zsolt 107:27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.

Zsolt 107:28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.

Zsolt 107:29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.

Zsolt 107:30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.

Zsolt 107:31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!

Zsolt 107:32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!

Zsolt 107:33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;

Zsolt 107:34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.

Zsolt 107:35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

Zsolt 107:36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.

Zsolt 107:37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.

Zsolt 107:38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.

Zsolt 107:39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.

Zsolt 107:40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.

Zsolt 107:41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.

Zsolt 107:42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.

Zsolt 107:43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!