Zsoltárok 104. rész

Zsolt 104:1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!

Zsolt 104:2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

Zsolt 104:3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;

Zsolt 104:4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.

Zsolt 104:5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.

Zsolt 104:6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.

Zsolt 104:7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.

Zsolt 104:8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.

Zsolt 104:9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.

Zsolt 104:10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;

Zsolt 104:11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.

Zsolt 104:12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.

Zsolt 104:13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.

Zsolt 104:14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,

Zsolt 104:15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.

Zsolt 104:16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;

Zsolt 104:17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.

Zsolt 104:18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.

Zsolt 104:19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.

Zsolt 104:20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;

Zsolt 104:21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.

Zsolt 104:22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;

Zsolt 104:23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.

Zsolt 104:24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.

Zsolt 104:25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.

Zsolt 104:26 Amott gályák járnak [s] czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.

Zsolt 104:27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.

Zsolt 104:28 Adsz nékik [és] ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.

Zsolt 104:29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.

Zsolt 104:30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.

Zsolt 104:31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;

Zsolt 104:32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.

Zsolt 104:33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!

Zsolt 104:34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;

Zsolt 104:35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!