•   0735 500 001

  •   info@kramaba.ro

  • kramaba2015@gmail.com

Példabeszédek – igeversek

 

 

Youtube lista link: Kattintson IDE!

 

 

Példabeszédek könyvének igeversei: LINK

 

Péld 1:1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, Péld 1:2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; Péld 1:3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; Péld 1:4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. Péld 1:5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. Péld 1:6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. Péld 1:7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. Péld 1:8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. Péld 1:9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. Péld 1:10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. Péld 1:11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; Péld 1:12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; Péld 1:13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; Péld 1:14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: Péld 1:15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől; Péld 1:16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. Péld 1:17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: Péld 1:18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; Péld 1:19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. Péld 1:20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát. Péld 1:21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit. Péld 1:22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?! Péld 1:23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. Péld 1:24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; Péld 1:25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: Péld 1:26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek. Péld 1:27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. Péld 1:28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. Péld 1:29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. Péld 1:30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. Péld 1:31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek. Péld 1:32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket. Péld 1:33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől. Péld 2:1 Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál, Péld 2:2 Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, Péld 2:3 Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, Péld 2:4 Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: Péld 2:5 Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. Péld 2:6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem [származik.] Péld 2:7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, Péld 2:8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. Péld 2:9 Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat. Péld 2:10 Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz. Péld 2:11 Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged, Péld 2:12 Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; Péld 2:13 A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. Péld 2:14 A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon. Péld 2:15 A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok. Péld 2:16 Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik, Péld 2:17 A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik; Péld 2:18 Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. Péld 2:19 Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait. Péld 2:20 Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed. Péld 2:21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta. Péld 2:22 A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból. Péld 3:1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megőrizze a te elméd; Péld 3:2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendős életet, és békességet hoznak néked bőven. Péld 3:3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára; Péld 3:4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei előtt. Péld 3:5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Péld 3:6 Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat. Péld 3:7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. Péld 3:8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak. Péld 3:9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjéből. Péld 3:10 Eképen megtelnek a te csűreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi. Péld 3:11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az ő dorgálását. Péld 3:12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel. Péld 3:13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez. Péld 3:14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Péld 3:15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá. Péld 3:16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. Péld 3:17 Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség. Péld 3:18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok! Péld 3:19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erősítette az eget értelemmel. Péld 3:20 Az ő tudománya által fakadtak ki a mélységből [a vizek,] és a felhők csepegnek harmatot, Péld 3:21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást! Péld 3:22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak. Péld 3:23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd. Péld 3:24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörűséges lesz a te álmod. Péld 3:25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő; Péld 3:26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól. Péld 3:27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése. Péld 3:28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.] Péld 3:29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott ő együtt ül bátorságosan te veled. Péld 3:30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged. Péld 3:31 Ne irígykedjél az erőszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd. Péld 3:32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka. Péld 3:33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja. Péld 3:34 Ha kik csúfolók, ő megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet. Péld 3:35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak. Péld 4:1 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek megtudására. Péld 4:2 Mert jó tanulságot adok néktek; az én tudományomat el ne hagyjátok. Péld 4:3 Mert én atyámnak fia voltam, gyenge és egyetlenegy az én anyám előtt. Péld 4:4 Tehát tanított engem, és mondá nékem: tartsa meg az én beszédemet a te elméd, hogy megtartván az én parancsolatimat, élj; Péld 4:5 Szerezz bölcseséget, szerezz eszességet; ne felejtkezzél el, se el ne hajolj az én számnak beszéditől. Péld 4:6 Ne hagyd el azt, és megtart téged; szeresd azt, és megőriz téged. Péld 4:7 A bölcseség kezdete [ez:] szerezz bölcseséget, és minden keresményedből szerezz értelmet. Péld 4:8 Magasztald fel azt, és felmagasztal téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád öleled azt. Péld 4:9 Ád a te fejednek kedvességnek koszorúját; igen szép ékes koronát ád néked. Péld 4:10 Hallgasd, fiam, és vedd be az én beszédimet; így sokasulnak meg néked a te életednek esztendei. Péld 4:11 Bölcseségnek útára tanítottalak téged, vezettelek téged az igazságnak ösvényin. Péld 4:12 Mikor jársz, semmi nem szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg. Péld 4:13 Ragaszkodjál az erkölcsi tanításhoz, ne hagyd el; őrizd meg azt, mert az a te életed. Péld 4:14 A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén. Péld 4:15 Hagyd el, át ne menj rajta; térj el tőle, és menj tovább. Péld 4:16 Mert nem alhatnak azok, ha gonoszt nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha [mást] romlásra nem juttatnak. Péld 4:17 Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát iszszák. Péld 4:18 Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely [minél tovább] halad, [annál] világosabb lesz, a teljes délig. Péld 4:19 Az istentelenek útja pedig olyan, mint a homály, nem tudják miben ütköznek meg. Péld 4:20 Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet. Péld 4:21 Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben. Péld 4:22 Mert életök ezek azoknak, a kik megnyerik, és egész testöknek egészség. Péld 4:23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki [minden] élet. Péld 4:24 Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól. Péld 4:25 A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak. Péld 4:26 Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek. Péld 4:27 Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól. Péld 5:1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet, Péld 5:2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megőrizzék. Péld 5:3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az ő ínye. Péld 5:4 De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr. Péld 5:5 Az ő lábai a halálra mennek, az ő léptei a sírba törekszenek. Péld 5:6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy ő eszébe venné. Péld 5:7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditől! Péld 5:8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához, Péld 5:9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek; Péld 5:10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.] Péld 5:11 Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested, Péld 5:12 És azt kelljen mondanod: miképen gyűlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém, Péld 5:13 És nem hallgattam az én vezetőim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet! Péld 5:14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette! Péld 5:15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepiből folyóvizet. Péld 5:16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai? Péld 5:17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled. Péld 5:18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének. Péld 5:19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az ő emlői elégítsenek meg téged minden időben, az ő szerelmében gyönyörködjél szüntelen. Péld 5:20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek? Péld 5:21 Mert az Úrnak szemei előtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit ő rendeli. Péld 5:22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bűnének köteleivel kötöztetik meg. Péld 5:23 Ő meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog. Péld 6:1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, [és] kezedet adván, kötelezted magadat másért: Péld 6:2 Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. Péld 6:3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat. Péld 6:4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek, Péld 6:5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a [vadász] kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből. Péld 6:6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! Péld 6:7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, Péld 6:8 Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. Péld 6:9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? Péld 6:10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; Péld 6:11 Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú! Péld 6:12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, Péld 6:13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. Péld 6:14 Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. Péld 6:15 Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása. Péld 6:16 E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének: Péld 6:17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, Péld 6:18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, Péld 6:19 A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között! Péld 6:20 Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. Péld 6:21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba. Péld 6:22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled. Péld 6:23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések. Péld 6:24 Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől. Péld 6:25 Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel; Péld 6:26 Mert a parázna asszony miatt [jut az ember] egy darab kenyérre, és [más] férfi felesége drága életet vadász! Péld 6:27 Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? Péld 6:28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének? Péld 6:29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt! Péld 6:30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik; Péld 6:31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja; Péld 6:32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt! Péld 6:33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik. Péld 6:34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. Péld 6:35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki. Péld 7:1 Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál. Péld 7:2 Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét. Péld 7:3 Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára. Péld 7:4 Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd, Péld 7:5 Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől. Péld 7:6 Mert házam ablakán, a rács mögül néztem, Péld 7:7 És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat, Péld 7:8 A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget, Péld 7:9 Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben. Péld 7:10 És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében. Péld 7:11 Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai. Péld 7:12 Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik. Péld 7:13 És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki: Péld 7:14 Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat. Péld 7:15 Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam! Péld 7:16 Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel. Péld 7:17 Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal. Péld 7:18 No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel. Péld 7:19 Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra. Péld 7:20 Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza. Péld 7:21 [És] elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt. Péld 7:22 Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba; Péld 7:23 Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van. Péld 7:24 Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire. Péld 7:25 Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin. Péld 7:26 Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek. Péld 7:27 Sírba vívő út az ő háza, a mely levisz a halálnak hajlékába. Péld 8:1 Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát? Péld 8:2 A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg. Péld 8:3 A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng. Péld 8:4 Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz [van!] Péld 8:5 Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet. Péld 8:6 Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság. Péld 8:7 Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság. Péld 8:8 Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog. Péld 8:9 Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt. Péld 8:10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat. Péld 8:11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek. Péld 8:12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem. Péld 8:13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm. Péld 8:14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő. Péld 8:15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot. Péld 8:16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái. Péld 8:17 Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak. Péld 8:18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság. Péld 8:19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél. Péld 8:20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén. Péld 8:21 Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem. Péld 8:22 Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Péld 8:23 Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva. Péld 8:24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. Péld 8:25 Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem. Péld 8:26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét. Péld 8:27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget; Péld 8:28 Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai; Péld 8:29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait: Péld 8:30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben. Péld 8:31 Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségem[et] [lelve ]az emberek fiaiban. Péld 8:32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják. Péld 8:33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok! Péld 8:34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Péld 8:35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot. Péld 8:36 De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált! Péld 9:1 Bölcseség megépítette az ő házát, annak hét oszlopát kivágván. Péld 9:2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette. Péld 9:3 Elbocsátá az ő leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein. Péld 9:4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak [ezt] mondja: Péld 9:5 Jőjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem. Péld 9:6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán. Péld 9:7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz. Péld 9:8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyűlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged. Péld 9:9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot. Péld 9:10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség. Péld 9:11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit. Péld 9:12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát. Péld 9:13 Balgaság asszony fecsegő, bolond és semmit nem tud. Péld 9:14 És leült az ő házának ajtajába, székre a városnak magas helyein, Péld 9:15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon. Péld 9:16 Ki együgyű? térjen ide, és valaki esztelen, annak [ezt] mondja: Péld 9:17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörűséges! Péld 9:18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! Péld 10:1 Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának. Péld 10:2 Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból. Péld 10:3 Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti. Péld 10:4 Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít. Péld 10:5 Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú. Péld 10:6 Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be. Péld 10:7 Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad. Péld 10:8 A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát. Péld 10:9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik. Péld 10:10 A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik. Péld 10:11 Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el. Péld 10:12 A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet. Péld 10:13 Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának [való.] Péld 10:14 A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás. Péld 10:15 A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök. Péld 10:16 Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van. Péld 10:17 A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg. Péld 10:18 A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az. Péld 10:19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes. Péld 10:20 Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő. Péld 10:21 Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg. Péld 10:22 Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal [semmi] nem szerez bántást. Péld 10:23 Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen [cselekedni.] Péld 10:24 A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz. Péld 10:25 A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van. Péld 10:26 Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték. Péld 10:27 Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek. Péld 10:28 Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész. Péld 10:29 Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek. Péld 10:30 Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet. Péld 10:31 Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik. Péld 10:32 Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot. Péld 11:1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki. Péld 11:2 Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van. Péld 11:3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja. Péld 11:4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból. Péld 11:5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen. Péld 11:6 Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek. Péld 11:7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. Péld 11:8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba. Péld 11:9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. Péld 11:10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van. Péld 11:11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol. Péld 11:12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat. Péld 11:13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot. Péld 11:14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van. Péld 11:15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz. Péld 11:16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot. Péld 11:17 Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat. Péld 11:18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos. Péld 11:19 A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére [míveli azt]. Péld 11:20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek. Péld 11:21 Kézadással [erősítem,] hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul. Péld 11:22 [Mint] a disznó orrában az aranyperecz, [olyan] a szép asszony, a kinek nincs okossága. Péld 11:23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. Péld 11:24 Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. Péld 11:25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül. Péld 11:26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás [van]. Péld 11:27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. Péld 11:28 A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak. Péld 11:29 A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. Péld 11:30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. Péld 11:31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! Péld 11:32 A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az. Péld 12:1 A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő. Péld 12:2 Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul. Péld 12:3 A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, [olyan] a megszégyenítő. Péld 12:4 Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás. Péld 12:5 Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat. Péld 12:6 Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll. Péld 12:7 Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz. Péld 12:8 Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű. Péld 12:9 Az igaz az ő barmának érzését [is] ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen. Péld 12:10 A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az. Péld 12:11 Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád [gyümölcsöt.] Péld 12:12 Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz. Péld 12:13 Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának. Péld 12:14 A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az. Péld 12:15 A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember. Péld 12:16 A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot. Péld 12:17 Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság. Péld 12:18 Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig. Péld 12:19 Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság. Péld 12:20 Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával. Péld 12:21 Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála. Péld 12:22 Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot. Péld 12:23 A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz. Péld 12:24 A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt. Péld 12:25 Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket. Péld 12:26 Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége. Péld 12:27 Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság. Péld 13:1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád. Péld 13:2 A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel. Péld 13:3 A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak. Péld 13:4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik. Péld 13:5 A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít. Péld 13:6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst. Péld 13:7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van. Péld 13:8 Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést. Péld 13:9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik. Péld 13:10 Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van. Péld 13:11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti [azt.] Péld 13:12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája. Péld 13:13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi. Péld 13:14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. Péld 13:15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény. Péld 13:16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát. Péld 13:17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás. Péld 13:18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik. Péld 13:19 A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól. Péld 13:20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol. Péld 13:21 A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.] Péld 13:22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára. Péld 13:23 Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el. Péld 13:24 A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel. Péld 13:25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik. Péld 14:1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. Péld 14:2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. Péld 14:3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. Péld 14:4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. Péld 14:5 A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. Péld 14:6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. Péld 14:7 Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. Péld 14:8 Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. Péld 14:9 A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. Péld 14:10 A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. Péld 14:11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. Péld 14:12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. Péld 14:13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. Péld 14:14 Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. Péld 14:15 Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. Péld 14:16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. Péld 14:17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. Péld 14:18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. Péld 14:19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. Péld 14:20 Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. Péld 14:21 A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! Péld 14:22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. Péld 14:23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. Péld 14:24 A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság. Péld 14:25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. Péld 14:26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. Péld 14:27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. Péld 14:28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. Péld 14:29 A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. Péld 14:30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. Péld 14:31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn. Péld 14:32 Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. Péld 14:33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti. Péld 14:34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. Péld 14:35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz. Péld 15:1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot. Péld 15:2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki. Péld 15:3 Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat. Péld 15:4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme. Péld 15:5 A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes. Péld 15:6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság. Péld 15:7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes. Péld 15:8 Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki. Péld 15:9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti. Péld 15:10 Gonosz dorgálás [jő] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal. Péld 15:11 A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. Péld 15:12 Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy. Péld 15:13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik. Péld 15:14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot. Péld 15:15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma [van.] Péld 15:16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van. Péld 15:17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség. Péld 15:18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást. Péld 15:19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett. Péld 15:20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját. Péld 15:21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár. Péld 15:22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek. Péld 15:23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó! Péld 15:24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. Péld 15:25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát. Péld 15:26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek. Péld 15:27 Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az. Péld 15:28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt. Péld 15:29 Messze [van] az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja. Péld 15:30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat. Péld 15:31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik. Péld 15:32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez. Péld 15:33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság. Péld 16:1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. Péld 16:2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! Péld 16:3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. Péld 16:4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. Péld 16:5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. Péld 16:6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. Péld 16:7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. Péld 16:8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. Péld 16:9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását. Péld 16:10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája. Péld 16:11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő. Péld 16:12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék. Péld 16:13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.] Péld 16:14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt. Péld 16:15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. Péld 16:16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! Péld 16:17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát. Péld 16:18 A megromlás előtt kevélység [jár], és az eset előtt felfuvalkodottság. Péld 16:19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. Péld 16:20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az! Péld 16:21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt. Péld 16:22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. Péld 16:23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt. Péld 16:24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. Péld 16:25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta. Péld 16:26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt. Péld 16:27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van; Péld 16:28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat. Péld 16:29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt. Péld 16:30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot. Péld 16:31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik. Péld 16:32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. Péld 16:33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete. Péld 17:1 Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van. Péld 17:2 Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi. Péld 17:3 Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr. Péld 17:4 A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre. Péld 17:5 A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen! Péld 17:6 A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák. Péld 17:7 Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd. Péld 17:8 Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik. Péld 17:9 Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is. Péld 17:10 Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is. Péld 17:11 Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene. Péld 17:12 Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában. Péld 17:13 A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától. Péld 17:14 [Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést. Péld 17:15 A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő. Péld 17:16 Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje? Péld 17:17 Minden időben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére. Péld 17:18 Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt. Péld 17:19 Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres. Péld 17:20 Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba. Péld 17:21 A ki szül bolondot, [szüli] ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja. Péld 17:22 A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat. Péld 17:23 A kebelből [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására. Péld 17:24 Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig. Péld 17:25 Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége. Péld 17:26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért. Péld 17:27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú. Péld 17:28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek. Péld 18:1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. Péld 18:2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen. Péld 18:3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat. Péld 18:4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje. Péld 18:5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben. Péld 18:6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált. Péld 18:7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre. Péld 18:8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják. Péld 18:9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz. Péld 18:10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen. Péld 18:11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint. Péld 18:12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van. Péld 18:13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve. Péld 18:14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el? Péld 18:15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres. Péld 18:16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt. Péld 18:17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt. Péld 18:18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja. Péld 18:19 A felingerelt atyafiú [erősb] az erős városnál, és [az ilyen] versengések olyanok, mint a vár zárja. Péld 18:20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól. Péld 18:21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában [van], és a [miképen] kiki szeret azzal élni, [úgy ]eszi annak gyümölcsét. Péld 18:22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól! Péld 18:23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel. Péld 18:24 Az ember, a kinek [sok] barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél. Péld 19:1 Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond. Péld 19:2 A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki [csak] a lábával siet, hibázik. Péld 19:3 Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve. Péld 19:4 A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik. Péld 19:5 A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul. Péld 19:6 Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé. Péld 19:7 A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek. Péld 19:8 A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer. Péld 19:9 A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész. Péld 19:10 Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem [illik] a szolgának uralkodni a fejedelmeken. Péld 19:11 Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket. Péld 19:12 Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja. Péld 19:13 Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése. Péld 19:14 A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség. Péld 19:15 A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik. Péld 19:16 A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal. Péld 19:17 Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki. Péld 19:18 Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény [felőle;] de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod. Péld 19:19 A nagy haragú [ember] büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled [haragját.] Péld 19:20 Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre. Péld 19:21 Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg. Péld 19:22 A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál. Péld 19:23 Az Úrnak félelme életre visz; és [az ilyen] megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik. Péld 19:24 Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza. Péld 19:25 Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt. Péld 19:26 A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az. Péld 19:27 Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, [mely téged arra visz], hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj. Péld 19:28 A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot. Péld 19:29 A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának. Péld 20:1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs! Péld 20:2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen. Péld 20:3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik. Péld 20:4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit. Péld 20:5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt. Péld 20:6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat? Péld 20:7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána! Péld 20:8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat. Péld 20:9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől? Péld 20:10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő. Péld 20:11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete. Péld 20:12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt. Péld 20:13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel. Péld 20:14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik. Péld 20:15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak. Péld 20:16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát. Péld 20:17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal. Péld 20:18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást. Péld 20:19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál. Péld 20:20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben. Péld 20:21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik. Péld 20:22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged! Péld 20:23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok. Péld 20:24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában? Péld 20:25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni. Péld 20:26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket. Péld 20:27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét. Péld 20:28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét. Péld 20:29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj. Péld 20:30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások. Péld 21:1 Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt! Péld 21:2 Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr. Péld 21:3 Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál. Péld 21:4 A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn. Péld 21:5 A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra [van;] valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre [jut.] Péld 21:6 A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik. Péld 21:7 Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni. Péld 21:8 Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz. Péld 21:9 Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban. Péld 21:10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; [és] az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja. Péld 21:11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt. Péld 21:12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek. Péld 21:13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik. Péld 21:14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást. Péld 21:15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek. Péld 21:16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik. Péld 21:17 Szűkölködő ember [lesz], a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag! Péld 21:18 Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen [büntettetik meg.] Péld 21:19 Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal. Péld 21:20 Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt. Péld 21:21 A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet. Péld 21:22 A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét. Péld 21:23 A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól. Péld 21:24 A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik. Péld 21:25 A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni. Péld 21:26 Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg [adományát.] Péld 21:27 Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi. Péld 21:28 A hazug bizonyság elvész; a ki pedig [jól] figyelmez, örökké szól. Péld 21:29 Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát. Péld 21:30 Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen. Péld 21:31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás! Péld 22:1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. Péld 22:2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. Péld 22:3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. Péld 22:4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet. Péld 22:5 Tövisek [és] tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. Péld 22:6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. Péld 22:7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. Péld 22:8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik. Péld 22:9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek. Péld 22:10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. Péld 22:11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. Péld 22:12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja. Péld 22:13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. Péld 22:14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik. Péld 22:15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt. Péld 22:16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre [jut.] Péld 22:17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. Péld 22:18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! Péld 22:19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged. Péld 22:20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? Péld 22:21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek. Péld 22:22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; Péld 22:23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja. Péld 22:24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; Péld 22:25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak. Péld 22:26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek. Péld 22:27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad? Péld 22:28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid. Péld 22:29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között. Péld 23:1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted. Péld 23:2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy. Péld 23:3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek. Péld 23:4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtől szünjél meg. Péld 23:5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül! Péld 23:6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit; Péld 23:7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád. Péld 23:8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted. Péld 23:9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét. Péld 23:10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj; Péld 23:11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened! Péld 23:12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre. Péld 23:13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal. Péld 23:14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. Péld 23:15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is. Péld 23:16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán. Péld 23:17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon; Péld 23:18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik. Péld 23:19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet. Péld 23:20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak. Péld 23:21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás. Péld 23:22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik. Péld 23:23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet. Péld 23:24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz. Péld 23:25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd. Péld 23:26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék. Péld 23:27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony. Péld 23:28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja. Péld 23:29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége? Péld 23:30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására. Péld 23:31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik, Péld 23:32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp. Péld 23:33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot. Péld 23:34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején. Péld 23:35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt. Péld 24:1 Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. Péld 24:2 Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik. Péld 24:3 Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. Péld 24:4 És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. Péld 24:5 A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű. Péld 24:6 Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van. Péld 24:7 Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját. Péld 24:8 A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják. Péld 24:9 A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos. Péld 24:10 Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd. Péld 24:11 Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Péld 24:12 Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet. Péld 24:13 Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek. Péld 24:14 Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész! Péld 24:15 Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát! Péld 24:16 Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek. Péld 24:17 Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved, Péld 24:18 Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját [te reád.] Péld 24:19 Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre; Péld 24:20 Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik. Péld 24:21 Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél. Péld 24:22 Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja? Péld 24:23 Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó. Péld 24:24 A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek. Péld 24:25 A kik pedig megfeddik [a bűnöst,] azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok! Péld 24:26 Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel. Péld 24:27 Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat. Péld 24:28 Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal? Péld 24:29 Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint. Péld 24:30 A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett. Péld 24:31 És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala. Péld 24:32 Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból: Péld 24:33 Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra, Péld 24:34 És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú. Péld 25:1 Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei. Péld 25:2 Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni. Péld 25:3 Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan. Péld 25:4 Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek: Péld 25:5 Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke. Péld 25:6 Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj; Péld 25:7 Mert jobb, ha [azt] mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid. Péld 25:8 Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy [azt] ne [kelljen kérdened,] mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod. Péld 25:9 A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd; Péld 25:10 Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék. Péld 25:11 [Mint az] arany alma ezüst tányéron: [olyan] a helyén mondott ige! Péld 25:12 [Mint az] arany függő és színarany ékesség: [olyan] a []bölcs intő a szófogadó fülnél. Péld 25:13 Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja. Péld 25:14 [Mint a] felhő és szél, melyekben nincs eső: [olyan] a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal. Péld 25:15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot. Péld 25:16 Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt. Péld 25:17 Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged. Péld 25:18 Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen. Péld 25:19 [Mint a] romlott fog és kimarjult láb: [olyan a] hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején. Péld 25:20 [Mint a] ki leveti ruháját a hidegnek idején, [mint] az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt. Péld 25:21 Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet; Péld 25:22 Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked. Péld 25:23 Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv. Péld 25:24 Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban. Péld 25:25 [Mint] [a] hideg víz a megfáradt embernek, [olyan] a messze földről való jó hírhallás. Péld 25:26 [Mint a] megháborított forrás és megromlott kútfő, [olyan] az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik. Péld 25:27 Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség? Péld 25:28 [Mint] a megromlott és kerítés nélkül való város, [olyan] a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén! Péld 26:1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. Péld 26:2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre. Péld 26:3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának. Péld 26:4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos; Péld 26:5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. Péld 26:6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved. Péld 26:7 [Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. Péld 26:8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz. Péld 26:9 [Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába. Péld 26:10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel. Péld 26:11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát. Péld 26:12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől! Péld 26:13 Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon! Péld 26:14 [Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában. Péld 26:15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni. Péld 26:16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád. Péld 26:17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti. Péld 26:18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz, Péld 26:19 Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam! Péld 26:20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás. Péld 26:21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására. Péld 26:22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét. Péld 26:23 [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett. Péld 26:24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. Péld 26:25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében. Péld 26:26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben. Péld 26:27 A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza. Péld 26:28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez. Péld 27:1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap [tereád.] Péld 27:2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid. Péld 27:3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél. Péld 27:4 A búsulásban kegyetlenség [van,] és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt? Péld 27:5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél. Péld 27:6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja. Péld 27:7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes. Péld 27:8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől. Péld 27:9 [Mint] a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes [szavai is, melyek] lelke tanácsából [valók.] Péld 27:10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál. Péld 27:11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol. Péld 27:12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják. Péld 27:13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg. Péld 27:14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki. Péld 27:15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók. Péld 27:16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik. Péld 27:17 [Miképen] egyik vassal a másikat élesítik, [a képen] az ember élesíti az ő barátjának orczáját. Péld 27:18 [Mint] a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik. Péld 27:19 Mint a vízben egyik orcza a másikat [megmutatja,] úgy egyik embernek szíve a másikat. Péld 27:20 [Mint] a sír és a pokol meg nem elégednek, [úgy] az embernek szemei meg nem elégednek. Péld 27:21 [Mint] az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében [próbáltatik meg, úgy] az ember az ő híre-neve szerint. Péld 27:22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága. Péld 27:23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra. Péld 27:24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é? Péld 27:25 [Mikor] levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek: Péld 27:26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául, Péld 27:27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül. Péld 28:1 Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak. Péld 28:2 Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása. Péld 28:3 A szegény ember[ből támadott] elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret. Péld 28:4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal. Péld 28:5 A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek. Péld 28:6 Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag. Péld 28:7 A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját. Péld 28:8 A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken. Péld 28:9 Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos. Péld 28:10 A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót. Péld 28:11 Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt. Péld 28:12 Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert. Péld 28:13 A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. Péld 28:14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik. Péld 28:15 Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen. Péld 28:16 Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; [de] a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait. Péld 28:17 Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt. Péld 28:18 A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik. Péld 28:19 A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel. Péld 28:20 A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad. Péld 28:21 Személyt válogatni nem jó; mert [még] egy falat kenyérért [is] vétkezhetik az ember. Péld 28:22 Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá. Péld 28:23 A ki megfeddi az embert, végre [is] inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű. Péld 28:24 A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek. Péld 28:25 A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik. Péld 28:26 A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul. Péld 28:27 A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok. Péld 28:28 Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak. Péld 29:1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul. Péld 29:2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép. Péld 29:3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont. Péld 29:4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt. Péld 29:5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé. Péld 29:6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad. Péld 29:7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni. Péld 29:8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot. Péld 29:9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom. Péld 29:10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét. Péld 29:11 Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt. Péld 29:12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok. Péld 29:13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg. Péld 29:14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll. Péld 29:15 A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját. Péld 29:16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik. Péld 29:17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek. Péld 29:18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog! Péld 29:19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg. Péld 29:20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől! Péld 29:21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú. Péld 29:22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke. Péld 29:23 Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer. Péld 29:24 A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall. Péld 29:25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik. Péld 29:26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete. Péld 29:27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó. Péld 30:1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak. Péld 30:2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem. Péld 30:3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám. Péld 30:4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? Péld 30:5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak. Péld 30:6 Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy. Péld 30:7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék. Péld 30:8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel. Péld 30:9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével! Péld 30:10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen. Péld 30:11 [Van oly] nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja. Péld 30:12 [Van] nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott. Péld 30:13 [Van] kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak! Péld 30:14 [Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket. Péld 30:15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég; Péld 30:16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! Péld 30:17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak. Péld 30:18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: Péld 30:19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval. Péld 30:20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt. Péld 30:21 Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el. Péld 30:22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van, Péld 30:23 A gyűlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának. Péld 30:24 E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések: Péld 30:25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét; Péld 30:26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat; Péld 30:27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki; Péld 30:28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban. Péld 30:29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár. Péld 30:30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől; Péld 30:31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani. Péld 30:32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed. Péld 30:33 Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez. Péld 31:1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja. Péld 31:2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke? Péld 31:3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek. Péld 31:4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése. Péld 31:5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát. Péld 31:6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek. Péld 31:7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé. Péld 31:8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre. Péld 31:9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek! Péld 31:10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. Péld 31:11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Péld 31:12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. Péld 31:13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel. Péld 31:14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét. Péld 31:15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak. Péld 31:16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. Péld 31:17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait. Péld 31:18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa. Péld 31:19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót. Péld 31:20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek. Péld 31:21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött. Péld 31:22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete. Péld 31:23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. Péld 31:24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. Péld 31:25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak. Péld 31:26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. Péld 31:27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi. Péld 31:28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt: Péld 31:29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat! Péld 31:30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! Péld 31:31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!