Példabeszédek 26. rész

 
Péld 26:1 Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
Péld 26:2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
Péld 26:3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
Péld 26:4 Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
Péld 26:5 Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
Péld 26:6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
Péld 26:7 [Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Péld 26:8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.
Péld 26:9 [Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.
Péld 26:10 Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
Péld 26:11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
Péld 26:12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől!
Péld 26:13 Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon!
Péld 26:14 [Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
Péld 26:15 Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
Péld 26:16 Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
Péld 26:17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
Péld 26:18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
Péld 26:19 Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
Péld 26:20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
Péld 26:21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
Péld 26:22 A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
Péld 26:23 [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
Péld 26:24 Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
Péld 26:25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Péld 26:26 Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
Péld 26:27 A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Péld 26:28 A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez.