•   0735 500 001
  •   info@kramaba.ro kramaba2015@gmail.com

Jób 41. rész

« 40. rész 42. rész »

 
Jób 41:1 Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
Jób 41:2 Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
Jób 41:3 Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
Jób 41:4 Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
Jób 41:5 Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
Jób 41:6 Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
Jób 41:7 Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
Jób 41:8 Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
Jób 41:9 Ímé, az ő reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt!
Jób 41:10 Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
Jób 41:11 Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
Jób 41:12 Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
Jób 41:13 Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
Jób 41:14 Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!]
Jób 41:15 Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel.
Jób 41:16 Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
Jób 41:17 Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
Jób 41:18 Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
Jób 41:19 A szájából szövétnekek jőnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki.
Jób 41:20 Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
Jób 41:21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
Jób 41:22 Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
Jób 41:23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
Jób 41:24 Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
Jób 41:25 Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
Jób 41:26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz.
Jób 41:27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
Jób 41:28 A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
Jób 41:29 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
Jób 41:30 Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
Jób 41:31 Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
Jób 41:32 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megőszült.
Jób 41:33 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
Jób 41:34 Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.

« 40. rész 42. rész »