•   0735 500 001
  •   info@kramaba.ro kramaba2015@gmail.com

Jób 30. rész

« 29. rész 31. rész »

 
Jób 30:1 Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.
Jób 30:2 Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!
Jób 30:3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.
Jób 30:4 A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.
Jób 30:5 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt.
Jób 30:6 Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.
Jób 30:7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.
Jób 30:8 Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.
Jób 30:9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!
Jób 30:10 Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem.
Jób 30:11 Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik.
Jób 30:12 Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.
Jób 30:13 Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.
Jób 30:14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek [ide].
Jób 30:15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő.
Jób 30:16 Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Jób 30:17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
Jób 30:18 A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.
Jób 30:19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.
Jób 30:20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és [csak] nézel reám!
Jób 30:21 Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.
Jób 30:22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.
Jób 30:23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába;
Jób 30:24 De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?
Jób 30:25 Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú?
Jób 30:26 Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.
Jób 30:27 Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.
Jób 30:28 Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom.
Jób 30:29 Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.
Jób 30:30 Bőröm feketül[ten hámlik le] rólam, és csontom elég a hőség miatt.
Jób 30:31 Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.

 

« 29. rész 31. rész »