Ézsaiás 2. rész

 
Ézs 2:1 Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől.
Ézs 2:2 Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok;
Ézs 2:3 És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;
Ézs 2:4 Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.
Ézs 2:5 Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!
Ézs 2:6 Mert elhagytad, [Uram,] a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;
Ézs 2:7 És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek;
Ézs 2:8 És betelt földje bálványokkal, [és] kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.
Ézs 2:9 Ezért [porba] hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik.
Ézs 2:10 Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt.
Ézs 2:11 A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága [porba] hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon.
Ézs 2:12 Mert a seregek Urának napja [eljő] minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik.
Ézs 2:13 És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen;
Ézs 2:14 Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen;
Ézs 2:15 Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen;
Ézs 2:16 És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen.
Ézs 2:17 És [porba] hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.
Ézs 2:18 És a bálványokat teljességgel elveszti.
Ézs 2:19 És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.
Ézs 2:20 Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek,
Ézs 2:21 Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.