•   0735 500 001
  •   info@kramaba.ro | kramaba2015@gmail.com

A krasznai magyar baptista gyülekezet klasszikus orgonája

Orgonaavatás, 2021. dec. 5.

A krasznai magyar baptista gyülekezet 1905-ben alakult, és már a kezdetektől fogva sok szép éneket tanultak és énekeltek a gyülekezetben. Szilágyi Ödön testvér kezdte legelőször tanítani az új énekeket, aki Bagosról járt Krasznára. Mestere volt az éneklésnek és a tanításnak. Alázatos megjelenésével, kedves modorával, vonzó egyéniségével különösen az ifjúságot ragadta magával. Az első szeretet tüzével énekelték a szép énekeket.

A helybéli gyülekezeti tagok részéről Szűcs Pál testvér foglalkozott először az énektanítással.

Amikor az első világháború miatt a gyülekezeti tagok közül többnek el kellett búcsúzniuk otthonuktól, Papp Sándor testvér volt az élenjáró az éneklés és énektanítás terén.

1941-ben a testvérek harmóniumot vásároltak, amellyel élénkebben, kellemesebben és főképp helyesebben hangzott a gyülekezet éneklése. Egy újabb és nagyobb harmónium vásárlására 1960-ban került sor.

  1. szept. 20-án lett felavatva az első klasszikus orgona, amelyet a krasznai katolikus templomból vásárolt meg a gyülekezet. A régi imaházba Szabó Gy. László orgonaépítő mester építette be. Az orgona megépítése komoly áldozatába került a gyülekezetnek, de kárpótolta őket az orgonakísérettel énekelt közös énekek jó lelki légköre, szép hangzása.

Orgonisták voltak Dimény I. Sándor, Pap Benjámin, Petkes Lőrinc, Bódizs Sándor és Dimény Miklós.

A közös énekek mellett hamarosan az énekkar is megalakult, amiben ugyancsak a szilágybagosi Szilágyi Ödön testvér segített. Sajnos, ő elesett az első világháborúban. Az énekkar 1931-ben, egy menyegzőn énekelt először az istentiszteleten, amelynek most van 90 éve!

Később a Szilágyballán megrendezett karmesteri tanfolyamra a gyülekezet kiküldte Szűcs Ferencet és Hajas Mártont, akik visszatérve lelkesen tanították és nevelték az énekkart. Az énekkar évről évre erősödött.

1941-ben Szabó Elek testvér nagy eredménnyel, meleg szeretettel végezte az énektanítást, aki nemcsak az énekkarnak, de a fúvós zenekarnak is tagja és vezetője lett.

1944-ben aztán ifj. Hajas Miklós, 16 évesen kezdett munkálkodni az az énekkar újjászervezésén. 1950-ben az énekkarnak 22 tagja volt (a férfiak részéről 12, és a nők részéről 10 tag), és a vezető karmester Szabó Elek testvér maradt.

1972 aug. 5-én, az énekkarnak már 54 tagja lett, amely a gyülekezeti összejövetelek alkalmával rendszeresen szolgált. Karmesterek voltak: Dimény Sándor (az Istváné), ifj. Hajas Miklós, Szabó Elek, Papp Béni, és Dimény Miklós.

A gyülekezet 110 éves jubileuma idején az énekkar és zenekar élén, mint karmesterek Dimény I. Sándor, Bódizs Béla és Petkes Lőrinc szolgáltak.

A fúvószenekar 1947-ben alakult, amikor a gyülekezet hangszereket vásárolt, amelyet a következő évben még megtoldottak 12 feljavított hangszerrel. Az ’50-es években a fúvószenekar 11 hangszerrel zenélt, ifj. Hajas Miklós karmester vezetésével.

Majd néhány évnyi pihenés után a 70-es évek elején újra kezükbe vették a hangszereket, újabbakat vásárolva. Ekkor a zenekart és énekkart Dimény I. Sándor testvér szervezte újjá.

1973-ban Dimény testvér a pengetős zenekart is megszervezte az ifjúság keretében. A pengetős zenekar taglétszáma 40 tag fölé növekedett és a mai napig folyamatosan fejlődik.

A közös énekek vezetésére és kíséretére használt orgonát az új imaházba is áthozták, ahová Deák Attila orgonamester testvér építette be. Időközben javítva és renoválva is volt, de szükségesnek látszott egy nagyobb és modernebb hangszer beszerzése.

Erre az adott lehetőséget és alkalmat, hogy eldóvá vált Hollandiában egy református templom orgonája, miután a templomot lakóházzá tervezték átépíteni. A benne lévő orgona 1936-ban épült, Valckx és van Kouteren orgonaépítők által, eredetileg pneumatikus kúpszelepekkel. Ezt 1936. október 22-én avatták fel az Emmen-i Zuiderkerk-ben, H. Pijlman, Meppel-i orgonaművész koncertjével.

Idővel azonban a városban működő három református gyülekezet taglétszáma lecsökkent, és a Zuiderkerk-et a bezárás fenyegette.

2013-ban a Zuiderkerket „kulturális templommá” alakították, ahol festménykiállítások mellett még orgonakoncerteket is tartottak.

Ebben az évben az Orgelmakerij Steendam renoválta, állítólag kicserélte a membránokat, és lecserélte Valckx és van Kouteren 8’-as Trombita regiszterét egy hasonló sípsorra. Sicco Steendam volt az, akitől a perecseni orgona számára is vásároltunk 8 sor sípot.

Miután döntés született arról, hogy a templomot eladják, szükségessé vált, hogy az orgonát szétszereljék. Utoljára 2016-ban tartottak egy orgonakoncertet.

2016 májusában az emmeni orgonát ifj. Hajas Lajos és ifj. Domokos János segítségével szereltük szét Hollandiában, Sicco Steendam vezetésével, és két rakománnyal szállítottuk Krasznára.

Király Antal, szilágyballai orgonaépítő mester vállalta, hogy ezt újjáépíti a számára kijelölt helyre.

Az orgona sípjai és elektromágnesei biztosítva voltak, de be kellett szerezni még egyéb alkatrészeket, amelyet a németországi Laukhuff gyártól vásároltunk. (Sajnos, ez az orgonagyár azóta csődbe ment, és vagyonát kiárusították…)

Az eredeti játszóasztal és billentyűzet fel lett újítva és fel lett szerelve.

Az elektronikai rendszert is ki kellett cserélni, amit ugyancsak az orgonamester tervezett és készített el.

A felújított szélládákba helyezett sípokat újra kellett hangolni és intonálni.

Az új orgona pedál és két manuál része összesen 21 regiszterből áll. A manuál 56 billentyűs, a pedál pedig 30 billentyűs.

A 21 regiszter összesen: közel 1500 sípot szólaltat meg.

A két billenős pedál közül az egyik a redőnyművet irányítja, a másik pedig egy tíz-fokozatú hengerkapcsoló, amely szakaszonként kapcsolja be a regisztereket.

A regiszter-kapcsolókon kívül a játszóasztalon van egy sor kombináció kapcsoló is, valamint csoportkapcsolók, a piano, mezzoforte, forte, plénó és tutti kapcsolására.

A klasszikus orgona sípjait eredetileg horganyból (ónból) készítették, (Sn), de ennek ára megnövekedett, és ez arra késztette az orgonaépítőket, hogy az ólom (Pb) mennyiségét növeljék a síplemezek ötvözetében.

A fémsípok esetében egyre inkább hátat fordítottak a homlokzatok kifényesített, jóhangzású horgany-sípjainak és ezeket főképp ólmot tartalmazó ötvözetekkel helyettesítettek.

Korábban (1920-tól) a cinket (Zn) váltotta fel a horgany, majd a horganyt váltotta fel részben az ólom…

A tisztán horganysípok hangzása eredetileg jóval fényesebb és ezüstösebb volt, harmonikus felhangokban gazdagabb sípok voltak (főképp széles szájnyílás esetén).

A sípoknál az alapvető követelmény a szerkezeti erősség, a stabilitás, és az alapanyag rezonálása, vagy rezonálás-képtelensége volt. Nem a síp falának kell rezonálnia, hanem a levegőoszlopnak, a síp belsejében. Mivel teljességgel nem zárható ki a sípfal rezgése sem, ezért a használt alapanyag befolyásolja magát a síp hangzását is.

A horgany par excellence a legmegfelelőbb alapanyag az orgonasípok készítésére. Egyetlen hátránya, az ára! Ezt a nehézséget kellett áthidalni azzal, hogy másodkézből vásároltuk meg az egész orgonát, Hollandiából.

A Principál sípok lemezei 50%-tól 80%-ig tartalmaznak horganyt, mivel ebben a lehetséges legtöbb felhang megszólaltatását célozzák meg. Ilyenek a homlokzaton látható 8 lábas sípok. A többi, egyéni hangzású fémsípok horganytartalma 1%-tól 50%-ig terjed.

Az orgona hangja mindenekelőtt, (a) A sípok méretétől (vastagságától, menzúrájától) függ, és (b) de a sípok anyagától is, valamint (c) az intonálástól is, (d) a szélelosztástól is, vagyis a szélláda megépítésének módjától, és (f) a sípok számától és hangzásbeli adottságaitól, egymáshoz viszonyított helyes arányának meghatározásától (a diszpozíciótól).

Míg az orgona a karzaton, a játszóasztala lenn kapott helyet, így a szelepek vezérlése elektronikus megoldással történik.

Az orgona működését tehát nem a mechanikus traktúra, hanem a relék, az elektromágnesek, a mikrokapcsolók, érintkezők, és a sokféle elektronikai szerkezet biztosítja.

A krasznai magyar baptista gyülekezet klasszikus orgonájának diszpozíciója a következő:

PEDÁL (5 regiszter)

  1. 1. Subbass 16’ (Mélybasszus) – Bő méretű, fedett sípsor, alapozó pedálváltozat.

  2. Violonbasszus 16’(Hegedűbasszus) – Vonóshangzású lágy basszushang a pedálban.

  3. Octávbass 8’ – A 8’ Oktávbasszzus főképp német orgonák jellegzetessége: a francia-, angol- és amerikai orgonák nem ismerik, mint független sípsort. A Principál családhoz tartozó nyitott fém-sípsor. Világosítja, fényezi a pedálművet.

  4. Födött 8’ – A Födött fuvola a német Gedeckt, francia Bourdon vagy spanyol Tapadillo megfelelője. Már a XVI. században használatos volt, kedves, lágy hangzása miatt, és az amerikai orgonákban is gyorsan elterjedt.

  5. Korálsíp 4’ – a Principál családhoz tartozik, és azért Korál, mert a cantus firmus vagyis fődallam játszására használták a korál preludiumoknál.

 

A Pedál összekapcsolható az első vagy a második manuállal. (P + I. P + II).

  1. MANUÁL (9 regiszter)

  2. Principál 8’ (Főjáték) – A Principál (más néven: Prestant, Diapason, Flautado) a klasszikus orgona kvintesszenciális hangú, nyitott horganysípja. Erőteljes, érces hangjukkal a Principálregiszterek az orgona hangzásának gerincét alkotják, ezért minden orgonán – közepes nagyságú vagy ennél nagyobb hangszereken – többféle fekvésben megtalálhatjuk. Magasabb fekvésben Oktáv, Szuperoktáv megnevezéssel, pedálban Principálbass néven található. A Principal legmélyebb hangja 8 láb, vagyis közel két és fél méter magas!

  3. Fa födött 8’ a Principálnál bővebb menzúrájú regiszter, lágy, éneklő, felhangszegény hangszínnel. Azért födött, mert ezzel felére csökkenthető a sípok magassága.

  4. Oktáv 4’ – A principálregiszterek családjából, közepes átmérőjű, nyitott fémsípsor. Erős, jól kirajzolt hangzás jellemzi.

  5. Csöves fuvola 4’ – A Rohrflöte (olaszul: Flauto Camino, franciául: Flûte à Cheminée) félfedett sípsor, menzúrája és hangzása inkább a fuvola-családhoz tartozik. A XV. század végétől ismeretes. A sípok tetején található vékony „kémény”-ről kapta elnevezését (amely a síp átmérőjének 1/6 része), ami biztosítja a síp jellegzetes hangját.

  6. Quint 2-2/3’ – A Quint olyan felhangokra épülő regiszter, amely nem az alaphang oktávjait, hanem kvint, terc, szeptim és nóna hangközöket szólaltat meg. Rendszerint Principál méretű sípokból áll. A Quint 2-2/3’ tömöríti a principálkart, és a 8’-as regiszterrel szólószintként is használható.

  7. Oktáv 2’ – Ez is a principál-regiszterek családjából való, közepes átmérővel, nyitott fémsípsor. Hangzása jól kirajzolt vezérhang.

  8. Kornett 4 x – A Kornett a Reneszánsz korból származó rézfúvós hangszert imitálja. Ennek négyszeres sípsorja van, csillogó, erős hangzása miatt használható szólójátékra.

  9. Mixtúra 3-4 x (Kevertkar) – A Mixtura magas oktávokat és kvinteket tartalmazó kevertjáték, szűkméretű principál-sípokból. A billentyű lenyomásakor egyszerre három- illetve bizonyos oktávokon négy síp szólal meg.

  10. Trombita 8’ – Egy jól ismert nyelv-regisztercsalád megnevezése. A nyelvregisztereket csak oktávfekvésben készítik (32’, 16’, 8’, 4’, 2’). E regiszterek sípjai lehetnek hosszútölcséresek vagy rövidtölcséresek. A mi Trombita sípsorunk hosszútölcséres, 8’-as nyelv-regiszter. Erős, ragyogó hangja megemeli a plénumhangzást, de szólójátékra is alkalmassá teszi.

 

Az első manuál összekapcsolható a második manuállal, illetve van két kopula-kapcsolója, a szuper és a szub, ami megszólaltatja az egy oktávval magasabb, illetve mélyebb sípokat (I + II. I + II Szub. I + II Szuper).

  1. MANUÁL (7 regiszter)

  2. Hegedűprincipál 8’ – A Principál család, 8’-as horganyból készült, nyitott sípsora.

  3. Csövesfuvola 8’– A Rohrflöte mélyebb fekvésű fuvola-hangzású, félfedett sípsor.

  4. Éneklőprincipál 4’ – A Principál családból, nyitott fémsípsor.

  5. Nyitottfuvola 4’ – A fuvolacsalád

  6. Nazát 2 2/3 – Kevertsor, 2-2/3′ sípokból, még 1530-tól kezdve használják. Ez erősíti a harmonikus felhangokat és az alaphangot.

  7. Erdeifuvola 2’ (Waldflöte 2’) – Enyhén kónikus, felfelé szűkülő, nyitott, bő méretű fémsíp. Szépen kontúrázott, kerek fuvolahangot ad.

  8. Basson 8’ – Nyelvsípsor, amely az Oboa mélyebb fekvésű hangját imitálja.

Itt kapott helyet a Tremolo, amely a hangok rezegtetését idézi elő, és halkabb játék esetén használható.

Most, amikor ezt a hangszert felszenteljük az Úr dicsőségére, azért imádkozunk, hogy ne csak ez az orgona, hanem mindannyiunk élete legyen Isten dicsőségére!

A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben, tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak.” (Kol 3:16)

Mindenért az Úré legyen a dicsőség!

Összeállította: dr. Borzási István lelkipásztor

 

Új orgona 2021.11.28.

Új orgona 2021.11.28.